Volt egy ország „ Soha ország” ott élt sok tündér és manó.
Csupa jó lélek.Elzárta kapuit a rossz lélek elöl.
Barátaimmal átléptünk a kapuján,mint szellő repültünk.
Szárnyra kapott a szél ,felrepített a magasba.
Egymás kezét fogtuk,néztük a tájat,
A harmatos vízcseppet,ahogy a bokrok levelein csillogott mint a gyémánt.
A szivárványt ,ahogy a hídját feszítette,átrepültünk felette.
A felhők fölé emelkedve,láttuk az aranyló fényt mi körbe vett,
Mi a szívekből áradt szét az égen,a meleg ..szívünket simogatta, amit a szeretett lángja nem engdett kihülni.
A virágok s állatok táncot jártak fesztelen,boldog ki ott jár ,ott minden egész más.
Csillogó szemek bármerre is néztem.Mosolygós arcok mindenkit utolértek.
Boldogságtól ragyogott itt mindenki.A rosszat magunk mögött hagyva,nem gondolva most a holnapra.
Oly jó lenne egy ilyen ország.Féktelenül boldog lenni.
Ez egy álomvilág.De néha kell egy kis álomvilág.
Álmaink úgy lesznek szépek ha megvalositjuk öket…
De ha rád gondolok barátomra,már a tudat,hogy tudom rád számithatok..
A lelkem könnyebb,S mosolyogva lépdelek,mégha egyedül is teszem.
Kellemes vasárnap délutánt és csodaszép jövöhetet kívánok.
Szeretettel Era. |